Várpalota (Várpalotai Járás)
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban. Magyarország szocialista idejében bányavárosként tartották számon, ám a bányákat az idő múlásával bezárták. Napjainkban a városlakók közül sokan a közeli nagyvárosokban, Veszprémben vagy Székesfehérváron dolgoznak. Légvonalban Veszprémtől és Székesfehérvártól is egyaránt 20 km-re, Budapesttől 70 km-re, a Balatontól pedig 17 km-re fekszik. A város eredete a római és az avar korszakhoz kapcsolódik, amint azt a város külterületén megtalált temetkezési halmok, sírkövek és római kori leletek bizonyítják. Ezeknek egy része a Thury-vár lapidáriumában megtekinthető. A középkorban virágzó mezőváros volt.
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém vármegye keleti szélén terül el. A lakosság számát tekintve a megye negyedik legnépesebb települése. Budapesttől 90 kilométerre fekszik, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton, a Bakony lábánál, a Balatontól alig 30 kilométerre.
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém vármegye keleti szélén terül el. A lakosság számát tekintve a megye negyedik legnépesebb települése. Budapesttől 90 kilométerre fekszik, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton, a Bakony lábánál, a Balatontól alig 30 kilométerre.
Térkép - Várpalota (Várpalotai Járás)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |